A projekt célja, hogy a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának várható közép- és hosszú távú változásáról információkat nyújtson a munkaerőpiac szereplőinek, mindenekelőtt a pályaválasztás előtt állóknak, az álláskeresőknek és a foglalkoztatáspolitikát alakító szakembereknek, valamint a foglalkoztatói oldal számára.
A konkrét cél országos, ugyanakkor releváns szempontok szerint megbontható munkaerő-piaci előrejelzések készítésére alkalmas előrejelző rendszer (modellkeret és adatbank), valamint a célcsoportok igényeinek megfelelő, a rendszer eredményeiből építkező információs rendszer kialakítása. Az előrejelzések készítése során egyidejűleg vesszük figyelembe a magyar gazdaság múltbeli fejlődéséből kiolvasható, valamint a közvetlenül nem következő fejlődési pályákat és várakozásokat. A projekt a munkaerő-piaci kereslet és a kínálat bemutatásával, a kereslet és kínálat egybevetésével, az elhelyezkedés esélymutatóinak bemutatásával segíti azokat a mechanizmusokat, intézményeket, amelyek célja a munkaerőigények kielégítése, és az álláskeresők elhelyezkedésének támogatása.
A projekt keretében létrejövő munkaerő-piaci előrejelzés és erre épülő szolgáltatás a munkaerő-piaci kereslet és kínálat közötti távolság csökkentését, az összhang kialakítását szolgálja, várhatóan segíti a pályaválasztók, illetve pályamódosítók tájékozódását, a munkaerőpiac által igényelt képzettségek megválasztását. Tovább >>>

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Végrehajtásért felelős intézmény: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22. http://www.nfu.hu Irányító Hatóság: Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága 1066 Budapest, Mozsár u.16. https://hepih.nfu.hu Közreműködő Szervezet: ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 1134 Budapest, Váci út 45. „C” épület http://www.esza.hu A kutatási program honlapja

Projekt azonosító száma: TÁMOP-2.3.2.- 09 / 1 - 2009 - 0001 Projekt fizikai megvalósításának időtartama: 2010.04.01. - 2013.02.28. Szakmai vezető: Galasi Péter Szakmai vezető-helyettes: Cseres-Gergely Zsombor

A projekt keretében az ELTE Társadalomtudományi Karának alkalmazott közgazdaságtan (BA) képzésének a nem alapozó ismereteket és szakmai törzsanyagot érintő, hanem kifejezetten speciális szakmai és interdiszciplináris ismereteket adó tantárgyak tananyag- és ehhez kapcsolódó tartalomfejlesztése valósul meg.
A program eredményeképpen digitális tartalmak jönnek létre, melyek online formában, bárki számára elérhetővé válnak (intézményen belül moodle, coospace, és intézményen kívül www.tankonyvtar.hu, www.eltecon.hu, www.bkiado.hu), a munkaerőpiaci igényekhez igazodó, nemzetközi tananyagokat is adoptáló, gyakorlati tudást adó tartalommal.
A fejlesztés lehetőséget teremt az ELTE-nek és azon belül is a TÁTK-nak arra, hogy felkészüljön a bolognai folyamatból, az Európai Képesítési Keretrendszerből, az egész életen át tartó tanulás stratégiájából fakadó követelmények teljesítésére, melynek keretében modulrendszerű tananyagok jönnek létre és a tananyagok nagy része angol nyelven is elérhetővé válik.

A projekt az Európai Unió (Európai Szociális Alap) és a Magyar Állam finanszírozásával valósul meg.

A projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.2.-08/2/A/KMR-2009-0041 A projekt megvalósításának időpontja: 2010. április 1. – 2011. szeptember 30. Szakmai vezető: Pete Péter Projekt vezetője az MTA KTI-ben: Halpern László A projektet három konzorciumi partner valósítja meg: Főkedvezményezett: Eötvös Loránd Tudományegyetem További kedvezményezettek: MTA Közgazdaságtudományi Intézet Balassi Kiadó

A szellemi tulajdon védelmét és az innovációs befektetések támogatását a tudás, mint közjó és annak jelentős átterjedési lehetőségei magyarázzák. A projekt a globalizáció hatásaként a kutatási és a vállalati szektorban  érvényesülő azonos és eltérő trendeket vizsgálja: például, a globalizáció okozta erősödő verseny vajon magasabb termelékenységhez vezet-e a két szek­torban? Mik a fokozódó verseny lehetséges hátulütői például a kimenetek instabilitá­sában vagy egyenetlenségében?  Milyen hasonló globalizációs tendenciák figyelhetők meg a két szektorban Ázsia térhódításának nyomán? Milyen mértékben gyorsult a kutatási szektorban előállított ismeretek átadása a a termelő és szolgáltató vállalatok felé? A projekt két fő rész­ből áll. Az első célja a globalizált világ keretei közötti tudás termelését leíró ismeretek bőví­tése. Az így kapott ismeretek a projekt másik része számára hasznos információkkal szol­gálnak, amely a globalizációnak a vállalatok szervezeteire gyakorolt hatásait vizsgálja, külö­nös tekintettel a tudás felhasználására és a termelékenységi, foglalkoztatási és verseny­képes­ségi következményekre.  Célja a tudomány, az innováció és a termelés közötti inter­akció egységes keretben való elemzése.

A projekthez kapcsolódó linkek: A kutatási program honlapja

Koordinátor: Centre for Economic Policy Research (United Kingdom) Partnerek: Université Libre de Bruxelles (Belgium ) University of Munich (Germany) Universiteit Maastricht (Netherlands) Katholieke Universiteit Leuven (Belgium) The London School of Economics and Political Science (United Kingdom) Centre National de la Recherche Scientifique (France) Toulouse School of Economics (France) Universidad Carlos III de Madrid (Spain) MTA Közgazdaságtudományi Intézet (Magyarország)

Az európai országok gazdasági fejlődése, polgárainak jóléte azon is múlik, hogy az országban működő vállalatok sikeres termelési és külkereskedelmi tevékenységet tudnak-e folytatni az EU határain belül és kívül. A projekt az európai vállalatok nemzetközivé válásának mintáit vizsgálja. A szakpolitikákat megragadni képes megfelelő és hatékony mérőszámok segít­sé­gé­vel vizsgálja a vállalkozások külföldi működését előmozdító vagy fékező tényezők hatását, mint a vállalatméret és termelékenység növekedése, a tulajdontípus vagy a vállalatirányítás, pénzpiaci kapcsolatok, innováció, a makroökonómiai környezet. A módszerek között elméleti és empirikus kutatások, elméleti és szakpolitikai viták, valamint egy több országra kierjedő kérdőíves felmérés is szerepel. A projekt a következő fontosabb kérdésekre összpontosít:
mely sajátosságok tehetik verenyképesebbé és sikeresebbé az európai vállalatokat a nemzetközi piacokon? Ezek milyen mértékben járulnak hozzá a termelékenységi és foglalkoztatási ereményekhez? A nemzetközi piachoz való kapcsolódás tanulási folyamatán keresztül növekedik-e a vállalatok teljesítménye? Egyes országok miért eredményesebbek a nemzetközi kereskedelemben és a közvetlen külföldi befektetések elérésében? Milyen szakpolitikák képesek javítani egy nemzet külkereskedelmi teljesítményén? Az egységes piac integrációja elősegíti-e a termelékenység növekedését? Az euro bevezetése élénkíti-e a határokon átnyúló üzleti tevékenységet? Hogyan lehetne bevonni a nemzetközi piacokra azokat az európai vállalatokat, amelyek jelenleg nem vesznek részt a nemzetközi kereskedelemben? Milyen eszközökkel lehet elhárítani a külkereskedelem és a közvetlen külföldi befektetések útjában álló nehézségeket? Mely szakpolitikákkal maximalizálható a nyereség és simítható az alkalmazkodás?

A projekthez kapcsolódó linkek: EFIGE honlapja

Partnerek: Bruegel (Belgium) Universidad Carlos III de Madrid (Spain) Centre for Economic Policy Research (UK) MTA Közgazdaságtudományi Intézet (Magyarország) Institute for Applied Economic Research (Germany) Centro Studi Luca d'Agliano (Italy) UniCredit (Italy) Centre d’Etudes Prospectives et d’Informations Internationales (France) Csatlakozó partnerek: Bank of Belgium Bank of France Federal Bank of Germany Bank of Italy Bank of Spain OECD

A projekt központi kutatási célja, hogy átfogóan és módszertani szempontból koherens módon elemezze az innováció, a versenyképesség, a foglalkoztatás és a növekedés főbb hajtóerőit a mai európai gazdaságban. A kutatás abból indul ki, hogy az innováció, a versenyképesség és a vállalati növekedés mikroökonómiai megalapozása, valamint a vállalatok és a munkapiac kölcsönhatásainak megértése kulcsfontosságú ezen változók mozgása aggregált - regionális, ágazati vagy makro - szintű viselkedésének megértéséhez. Ezért a projekt központi eleme a több országra kiterjedő integrált és összehasonlító vállalati szintű kutatás.
Az elemzés az európai régiókat, iparágakat és országokat átfogó adatbázisokat használ. A vállalati szintű egyedi adatok elemzése olyan modellek alkalmazását teszi szükségessé, amelyek lehetővé teszik a heterogén vállalatok vizsgálatát. Ezeket a modelleket ezután ágazati, regionális és nemzetgazdasági szintre kell aggregálni az aggregált változók viselkedésének értelmezéséhez. Jelenleg csak kevés ilyen modell létezik, mert a kutatók vizsgálatai általában csak az egyes aggregáltsági szintekre korlátozódnak anélkül, hogy ezek egymásra gyakorolt hatásait elemeznék. Ennek a területnek a tovább fejlesztése kiemelkedő fontosságú, mert a szilárd mikroökönómiai alapok segítenek a kulcsfontosságú mikroökonómiai és szakpolitikai paraméterek szerepének megvilágításában, amelyek változásai meghatározzák az erőforrások újraelosztását az egyes ágazatokon, régiókon és országokon belül, illetve azok között.
A projekt 2006-tól 2010-ig tart. Szerkezetileg hét tudományos alprojekt köré szerveződik, melyeket a közös és egymást részben átfedő mikroszintű adatok használata, a közös kutatási program, valamint a kutatási módszerek közös kialakítása és felhasználása köt össze.

A kutatásnak a munkagazdaságtan, oktatásgazdaságtan és a neveléstudomány területéhez tartozó vizsgálatai a következő kérdésekre adnak választ: hogy függ össze a képzetlen népesség kiszorulása a munkaerőpiacról e népesség alacsony tudásszintjével? Mi magyarázza az iskolázatlan népesség alacsony álláskeresési intenzitását? Tudja-e az iskola kompenzálni a tanulók családi hátrányait? Mik az okai az iskolák közötti minőségi különbségeknek? Hogyan hat a tanári munkaerőpiac működése az iskolák minőségi különbségeire? Mely tényezők tartják fenn az iskolai szegregációt, és ez milyen következményekkel jár a hátrányos helyzetű tanulók későbbi pályafutására? Mik a jellemzői a tanulók tudásának, tanulással kapcsolatos attitűdjeinek? Milyen összefüggés mutatható ki a regionális, települési és iskolai változók valamint a tanulók tudásszintje között? A projekt javaslatokat fogalmaz meg az oktatáspolitika és a foglalkoztatáspolitika számára a feltárt problémák megoldása érdekében.

A projekthez kapcsolódó linkek: A kutatási program honlapja

Megbízó:. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) Kutatásvezető:. Fazekas Károly (MTA KTI)

A kutatás célja, hogy átfogó mikroökonómiai elemzés keretében vizsgálja a magyar közszféra munkaerőpiacát. Mindeddig nem került sor a költségvetési szektor átfogó reformjára, mindazonáltal két jelentős, a közszférában dolgozókat érintő változás is történt: a közalkalmazottak 2002. évi béremelése és az utóbbi évek létszámleépítése, amely elsősorban a közigazgatást érintette. A reform még messze nem befejezett, ezért a közszféra munkaerőpiaca mind elméleti, mind közpolitikai szempontból fontos és érdekes kutatási terület. Először összehasonlítjuk az üzleti és a közszférát; feltárjuk a munkapiaci szabályozás és a bérmeghatározás terén mutatkozó különbségeket, a relatív bérek alakulását, illetve azt, hogy milyen különbségek vannak a köz- és az üzleti szférában dolgozó családok között. Másodszor, olyan kérdéseket vizsgálunk, amelyek csak a 2002. évi hirtelen és nagymértékű béremelés által teremtett kvázikísérleti környezetben elemezhetők megfelelően. Tárgyaljuk a béremelés hatását a közszféra bérelőnyére és a közalkalmazottak kereseti egyenlőtlenségére, a munkaerő demográfiai és képzettség szerinti szerkezetére és a munkaerőpiac kínálati oldalára. A köz- és üzleti szektor bérei közötti átterjedést is elemezzük. Végül azonosítjuk az utóbbi években végrehajtott létszámleépítés által leginkább érintett csoportokat, és azt tárgyaljuk, hogy ezek a dolgozók milyen munkaerőpiaci tranzíciókon mentek keresztül, és milyen hatással volt ez béreikre.

A projekthez kapcsolódó linkek: Project research proposal

Megbízó:. OTKA Kutatásvezető:. Telegdy Álmos (MTA KTI)

Magyarország foglalkoztatási helyzete nem változott érdemben 2000-2004-ben, a foglalkoztatás növekedése 2001-ben megtört, a foglalkoztatási ráta az ezredforduló idejére kialakult szinten stabilizálódott. A munkaerőpiaci kulcsmutatók, különösen az aktivitási ráta tekintetében Magyarország nem tudott kitörni az EU-országok sereghajtóinak mezőnyéből: az ILO-OECD definíció szerint mért munkanélküliség kedvező szinten alakul ugyan, de ezt nem a magas foglalkoztatás, hanem a munkában nem állók különösen alacsony álláskeresési aktivitása magyarázza. Az elmúlt öt évben számos, a munkakínálat növelését célzó - esetenként radikális - intézkedés született. Egyidejűleg jó néhány, a foglalkoztatást (valószínűleg) korlátozó intézmény és gyakorlat maradt fenn. Magyarország EU-taggá válásakor ugyanakkor elkötelezte magát az európai foglalkoztatáspolitikai priorítások átvétele mellett, melyek érvényesüléséről időszakonként be is számoltatják.
A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium megbízásából lebonyolított kutatási program fő feladata, hogy átfogó értékelést nyújtson a magyar foglalkoztatáspolitika elmúlt öt évéről. A vizsgálat alapvető eleme a nemzeti foglalkoztatáspolitika és az európai prioritások értékelése, annak elemzése, hogy az Európai Unió gazdaságpolitikai és foglalkoztatási irányelvei miként viszonyulnak egymáshoz, valamint a nemzeti akcióprogramokhoz. Ehhez kapcsolóik a foglalkoztatáspolitika hazai intézményi kereteinek értékelése. A projekt másik alapvető célkitűzése a hazai szakpolitikák vizsgálata és értékelése. Utóbbi rámutat a foglalkoztatáspolitikának azon stratégiai prioritásaira, amelyek foglalkoztatási helyzetünk sajátosságaiból fakadnak. A kutatás egyidejűleg felhívja a figyelmet a megfelelő adatok, illetve a folyamatos hatáselemzés hiányára is.

A projekthez kapcsolódó linkek: A magyar foglalkoztatáspolitika átfogó értékelése az Európai Foglalkoztatási Stratégia kontextusában Összegzés és javaslatok Zárótanulmány

Megbízó:. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium. Kutatásvezető:. Köllő János (MTA KTI)

A kutatási program feladata az, hogy tárja fel az európai integrációs folyamat hatását a vállalati szektorra. Ennek eredményeképpen járuljon hozzá a versenypolitikáról szóló általános vitához és különösen pedig az EU-val kapcsolatos speciális kérdések megvitatásához.
A vállalati verseny hat a munkavállalókra és belyásolja a versenyről általában kialakuló véleményeket is. Elősegítheti vagy akár akadályozhatja is gazdaságpolitikai döntések meghozatalát, amelyek visszahathatnak magára a versenyre is. A kutatás ennek megfelelően nemzetközi összehasonlítások segítségével vizsgálja a csatlakozó országokban a piaci szereplők reakcióját a verseny alakulására, illetve azt, hogy ezek a szereplők hogyan segítik elő vagy akadályozzák a szerkezeti reformlépések megtételét, a társadalmi átalakulás költségének csökkentését.
A verseny általában a külföldi szereplők közvetőtésével jelenik meg a belföldi piacon. A kutatás kiterjed annak vizsgálatára, hogy a transznacionális vállalatoknak van-e a belföldi gazdaságra gyakorolt átterjedési hatása és az milyen követitő csatornákon keresztül jut érvényre.
A kutatás legérdekesebb kérdése a munkapiac és a verseny közötti kapcsolat. Várható, hogy az erős vállalati verseny és a munkapiac közötti kapcsolat csatlakozó országokra jellemző sajátosságait tárjuk fel. A dezaggregált szinten folytatandó vizsgálatok eredményei alapján a a verseny foglalkoztatásra és bérre gyakorolt makroszintű hatását elemezzük. A munkapiac különböző szegmenseinek vizsgálata alapján következtetünk az aggregált munkapiacnak a felzárkózási folyamat során várható változásának irányára. Ez segíthet az oktatási reformok alapvető szempontjainak kialakításánál, lehetővé teszi a szerkezeti átalakulásnak a szakképzettség várható alakulására vonatkozó elképzelések megfogalmazását. A csatlakozó országokban a vidéki foglalkoztatási problémák - az általános foglalkoztatás alacsony és ugyanakkor a mezőgazdasági foglalkoztatás viszonylag magas szintje - sajátos megoldási technikák alkalmazását követeli meg, amennyiben ezek az országok a Lisszabonn-2000 rendkívül nagyratörő foglalkoztatási szintje közelébe akarnak jutni. A nemzetközi összehasonlítások abban is segíthetnek, hogy a foglalkoztatási politikák hatását elválasszuk a gazdasági átmenet általános hatásaitól.
A kutatás általánosságban is foglalkozik azzal az EU-ra és a csatlakozó országokra nézve is fontos gazdaságpolitikai vitával, amely az EU-piacok további liberalizációnak hatását és társadalmi költségeit veszi szemügyre, ugyanakkor elsősorban ennek a hosszú távú hatásait próbálja felmérni és nem a szokásos rövid távú szociálpolitikai kérdéseivel kíván foglalkozni. A növekvő szegénységet és jövedelemkülönbséget két szempontból elemezzük: a társadalmi-gazdasági átmenet illetve a múlt öröksége felől nézve. Az európai integráció hosszú távon kedvező választ adhat ezekre a kérdésekre, ugyankkor sajátos társadlompolitikai lépések szükségesek ahhoz, hogy a rövidtávú feszültségek valamelyest oldódjanak.
Végül, a verseny és annak érzékelése közötti kapcsolat vizsgálata kétféle eredményt adhat. Egyrészt a verseny, a jövedelemdifferenciálódás és a szubjektív jólét közötti kapcsolat feltárása, másrészt az egyéni magatartási minták, attítűdök megértése a versennyel, a jövedelemeloszlással és annak változékonyságával összefüggésben. Mindezek együttesen járulhatnak hozzá ahhoz, hogy megértsük az integrációs folyamattal járó alkalmazkodás során kialakuló minták és várakozások természetét.

A projekthez kapcsolódó linkek: A COMPPRESS honlapja

Koordinátor: MTA Közgazdaságtudományi Intézet Kutatásvezető: Halpern László Partnerek: Centre for Economic and Strategic Research (Bulgária) Fédération pour la recherche économique et financiere (Franciaország) Institute for Economic Research (Szlovénia) Leverhulme Centre for Research on Globalisation and Economic Policy, University of Nottingham (Egyesült Királyság) Romanian Centre for Economic Modelling (Románia)